Amerikában az átlag élet is teljesen más mint Európában. Szerintem a társadalom jelentős része a világ bármelyik pontján is él, ugyanerre vágyik, de itthon ez valahogy kivitelezhetetlenebb mint az álmok országában.... Hogyan alakul normális esetben egy ember élete?

Iskolába járunk, tanulunk majd nagykorúak leszünk, megkapjuk az első autónkat. Tovább tanulunk, kirepülünk a családi házból, lediplomázunk, gyakornoki állást kapunk, lassan elkezdünk felfelé haladni a ranglétrán, közben megismerkedünk életünk szerelmével és közös házat vásárolunk. Esküvő, első gyerek, munkahelyi előléptetés, nagyobb ház, nagyobb autó... második gyerek, kutya, vezetői beosztás... Évente legalább két alkalommal nyaralni jár a család és ez nem azt jelenti, hogy éppen annyi pénzük van a lakáshitel törlesztése mellett, hogy lemennek két napra a tengerpartra. A mindennapi megélhetés nem jelent gondot, persze nem szórják ész nélkül a pénzt, de nem is kell azon gondolkodniuk, hogyha megvásárolják ezt, vagy azt a terméket, akkor marad-e még pénzük a számlákra. Nagy vonalakban így kellene telnie a fiatal felnőttkornak és a középkornak. A nyugdíjas évek pedig boldogan és gondtalanul kellene teljenek, mivel az ember egész életében dolgozott azért, hogy legalább a nyugdíjas éveit élvezhesse. Viszont hiába a szabadidő, ha éppen nincs elég pénz amiből az ember boldogan tengetheti a napjait.

Az államokban az emberek élete kiszámíthatóbb, tudják mit kell tenniük és merre haladnak. Kitartóak és nagyon szorgalmasak, de tisztában vannak vele, hogy a munkájuknak értelme is van. Lehet előre haladni, egyre feljebb lépkedni a ranglétrán, ha pedig ez az adott cégnél nem kivitelezhető, akkor nem sokat teketóriáznak, keresnek egy másik állást és ha szükséges átköltöznek az államok másik részére. Hozzáteszem ahhoz, hogy az ember elérje az álmait és normális életet éljen tanulnia is kell, egy bolti eladó, vagy pénztáros az államokban sem feltétlenül lesz gazdag. Viszont aki tanul és folyamatosan képzi magát az elérheti amit akar, persze az sem mindegy, hogy az ország melyik részén él. A nagyvárosokban egyértelműen sokkal több lehetőség van, de a megélhetés is több pénzbe kerül. Aki tanult és sikerült egy jó munkahelyen elhelyezkednie az nem kell attól tartson, hogy a fizetése nagy részét felemésztik a hitelek. Az amerikaiakra sokan azt mondják, hogy pénzszóró életmódot folytatnak és ez részben így is van, de takarékoskodnak is. Amellett, hogy sokan megveszik a legújabb kütyüket, vagy divatos holmikat, gondolnak a holnapra is. A középosztály a megtakarításokra is odafigyel, vannak befektetéseik, mert biztonságos életre vágynak. Így ha megszűnik a munkahelyük, vagy elbocsájtják őket, esetleg valamilyen családi gond támad van annyi pénzük, hogy pár hónapig a megszokott életszínvonalon élhessenek. Annyi idő alatt pedig megtalálják a megoldást a problémára, legyen az új munkahely, vagy a családi élet rendezése. Amerikában belenevelik a gyerekekbe, hogy céltudatosak és előrelátóak legyenek. Kis hazánkban másak a lehetőségek és az emberek felfogása is...

Ha megkérdezünk egy amerikait milyen jövőt képzel el, el tudja mondani melyik életkorban hol akar tartani és azt is tudja, hogy ehhez mit kell tennie. Itthon is tudják az emberek hol akarnak tartani, csak éppen azzal nincsenek tisztában mit kell tenniük. Ha pedig tudják mi lenne a megoldás, akkor már csak a lehetőségek hiányoznak. A sikeres, vagy inkább normális élet rajtunk múlik és ezt az amerikaiak tudják és el is fogadják. Vagyis felelősséget vállalnak, nem másokat hibáztatnak a sorsuk alakulása miatt, hanem tesznek a saját életükért. Természetesen ott sem mindenki ilyen, de egy átlagos középosztálybeli személy gondolkodásmódja ilyen. A sikeres ember élvezi a kihívásokat, nem riad vissza a túlóráktól, mert tudja, hogy csak így haladhat előre...Az amerikai álom megvalósítása nem csak a lehetőségeken, inkább a hozzáálláson, kitartáson múlik.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre!